az építési telek és a környező telkek is növényzetben gazdagok, jellemzően magas fák (akác, szil, dió és juhar) valamint magasabb cserjék (galagonya, kökény). Az aljnövényzet ritkításával a lejtős terepen újra kialakult a 30-40 évvel ezelőtt jellemző legelő erdő növénytársulás.

A tervezett, lábakon álló épület domb felöli oldala

a tereptől kissé elemelt, a lejtő felőli oldalon már a lombkorona szintjén található, így illeszkedik az alsó szinten teljesen átlátható, ám a felső lombkorona szinten zárt természetes környezethez.

az épület tömege a hagyományos ház archetipust idézi meg, a közvetlen és a tágabb épített környezetre is hagyományosan jellemző formálással, az utcavonalra merőleges gerincű nyeregtetővel. Az épület léptéke is a tájra jellemző beépítéshez illeszkedik.xy